Tudnivalók a híradóról és a kommentekről

2009-10-16T05:07:00.000-07:00

További példányok:
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
Az alábbi szövegben ezeket találjuk:

A kommentekről
A híradóról
A második rész
A cizellált nyelvi megoldások és a „tartalom” - Vélemény

1. A kommentekről
Először is köszönöm a sok jófej kommentet! Volt néhány kritikus hozzászólás is, ezeket jogosnak tartom, ráadásul ezek is teljesen normális hangnemben íródtak. (hangszerkesztési hiba, túl sok a fosos hír, hasonlók… igazuk van egyébként).

Igen megtisztelő volt olvasni hozzáértő emberek (pl. hangmérnökök) hozzászólásait, üzeneteit, melyekben sok olyan gondolat köszönt vissza, melyek bennem is megfogalmazódtak a szerkesztgetés során.

Előfordult pár összebalhézás is a hozzászólók között, ami nem jó, mert hát ez mégiscsak egy vacak poén videó, kár túllihegni bármit is.

Egyesével lehetetlenség lenne minden kommentre válaszolni, ráadásul sokan hasonlókat írtak-kérdeztek, így alább szeretnék egy viszonylag kerek leírásban válaszolni a kérdésekre.

2. A híradóról

A kezdetektől...
2006 tavaszán csak úgy próbaképpen elkezdtem szerkeszteni az egyik adást, és abból lett a kalapácsos hír. Aztán apránként jött a többi, majd idővel ráuntam, így végül egy CD-n lapult a mű évekig.

2009 kora tavaszán eszembe jutott, és negyed óra alatt -még ha szerény módon is- videót csináltam belőle, majd bizonytalankodva feltöltöttem. Az első hónapban csak négyezren nézték meg, majd -stílszerűen- április 1.-én váratlanul alákapott a szél, és volt olyan nap, amikor már több tízezren sokkolták magukat vele.

Miért az RTL-Klub?
Mert ez a híradó a legnépszerűbb. És több benne a lehetőség, hiszen a műsorvezetők egymásnak is tudnak odamondogatni. Lehetett volna a TV2 Tények c. műsora is, de nekem úgy tűnik, hogy ők a beszéd közben fogalmazzák a híreket, míg az RTL-en felolvassák, így egyenletesebb a hangsúlyozás. A többi TV hírműsora viszont nem jöhetett számításba, mert jelentéktelenek a két nagyhoz képest.

Mennyi idő, hány adás?
Apránként készült, úgy összesen 30-40 óra lehetett a ráfordított idő, ez 4-5 hónap alatt. Volt, hogy hetekig rá sem néztem, de volt, hogy egy egész estét rászántam. Sokat egyszerre nem jó vele foglalkozni, mert tényleg agyrohasztó egy idő után. A darabkái kb. 10-12 híradóból származnak.

Anyagbeszerzés és rendszerezés
A számítógéppel történő rögzítést követően leszedtem a hangsávot, és elkezdtem nézni a híradót. Ha olyan hír volt benne, amiben fantáziát láttam, az azonnal egy hangfájlba került, ha viszont csak egy szó/szófoszlány volt, az az erre rendszeresített fájlba ment. Ezek a fájlokon belül is a téma szerinti helyükre kerültek, a későbbi könnyebb keresést segítve. Ez azért fontos, mert a szerkesztés során csak hanghullámokat látni, és mikor összegyűlik már egy nagyobb mennyiségű beszéd, abban valahogy el is kell tudni igazodni. Egy adást így kb. 20-25 perc alatt lehetett feldolgozni, mert a helyszíni riportokat a legtöbbször nem néztem végig.

A szerkesztés
Igen, vágva van, a többség eltalálta – pontosabban vágva, összeillesztve és összesimítva. Hosszú oldalakat lehetne írni arról, hogy mi minden kell ahhoz, hogy az illesztések legalább elfogadható módon passzoljanak. Az egyes álhírek általában 3-4 eredeti hír feldolgozásával készültek, melyeket -az ihletet megérezvén- bedobáltam a hangállományba, és ott kezdődött el a tényleges szerkesztés. Természetesen ezek később még finomításokon, kiegészítéseken estek át.

A nehézségek
Na, azokból nem volt hiány! Szinte természetes volt, hogy az egymás után illesztett szavak/szórészletek nem passzoltak. A szavak ott voltak egymás után, de a kész mondat eléggé szedett-vedett hangzású volt. Az adásonként kicsit más hangszín és hangerő csak a technikai rész. Ehhez jöttek hozzá az emberi tényezők; a hangsúlyozás, a hanglejtés, az emocionális hatások, mint pl. egy szomorú hírt halkan, egy látványosságról szólót pedig hangosan mondanak. Ezekhez sokszor kevés volt a +/-dB-ek dobálása vagy a normalizálás, a 30 csatornás equalizer, de a sebesség (akár nem konstans) változtatása is. Világos, hogy a Híradó paródiában sok olyan szerkesztési hiba van, melyek pillanatok alatt, egyszerűen javíthatóak lennének, de -mint feljebb olvasható- valahogy ráuntam, és ez inkább abbahagyva, mintsem befejezve lett annak idején.

A hangok
Az emberi beszédet alkotó hangokat –az átalakítás szempontjából is- lehet csoportosítani, felismerhetőség és felhasználhatóság szerint. Jól kezelhetőek a „keményebb” hangzású mássalhangzók („K” és „T” - de a „P” viszont sunyi), valamint az „S” és az „SZ”. Ezek olyan szinten jól kezelhetők, hogy a híradóban van olyan rész, ahol a műsorvezetők kölcsönadtak egymásnak ilyen hangokat, és nem lehet észrevenni.
Nehezek viszont a magánhangzók (főleg az „A” és „E”), ráadásul –szemben az előbbiekkel- ezek hordozzák a hangsúlyt, a beszéd „ízét” is. A legtöbb gondot azonban a „rezonálós” mássalhangzók jelentik („M” és „N” főleg, de az „R” kevésbé), sőt ezek legtöbbször a szintén problémás magánhangzók között vannak, és már a puszta felismerésük is nehéz, akkor is, ha úgy megnyújtja az ember a hanghullámot, hogy az egész monitort elfoglalja egy 0,3 sec hosszúságú részlet.

A műsorvezetők
Ez szubjektív lesz. A szerkesztés közben lehetett észrevenni mindazt, ami a szimpla nézőnek nem tűnhet fel; két, egészen más beszédstílus.
Erős Antónia: „egyenletes” beszéd, enyhébb hangsúly, így viszonylag könnyű volt meggyőzni, hogy jóféle híreket mondjon.
Szellő István: beleéléssel és érzelmekkel beszél, így az elején jól kieresztett hanggal, míg a végén már egész halkan mondja az egyes híreket. Hát, nem kevés fejtörést okozott ezzel... :) Ugyanakkor ez a hangsúlyosabb beszéd nagyon jól hangzik átalakítva.

Ilyennel tölteni a szabadidőt...
Minden ember egy külön világ. Van, aki naponta órákig nézi a TV-t, tán még vissza is dumál neki, mások horgásznak vagy meccsre, kirándulni járnak, van aki kötöget vagy a szomszédját szívatja, esetleg olvas, barkácsol, fórumokon nyüglődik. Mások meg a kutyájukkal foglalkoznak, vagy azzal, hogy ki mit csinál. És biztos akad, aki az ereit vagdalja. Én meg a híradót.

Volt -e haszna az egésznek?
Igen, ugyanis nem a fostól csöpögő híreket, hanem a szerkesztéssel szerzett tapasztalatot kell meglátni; már az egyes elmentett részletek fejbentartása és ezeknek az egymással, vagy az új hírekkel való elméleti kombinálása is felér egy nehéz fejtörő, vagy logikai játék által kikényszerített agytornával, melyhez társul az emberi beszéd részleteinek mélyebb megismerése, valamint (az ingyen reklámot kerülve) a valóban komoly helyeken használt szoftverek ismerete - mindez a gyakorlat útján keresztül. Nem hiszem, hogy ez haszontalan tudás.

A Híradó paródia úgy is tekinthető, mint egy olyan fadarab, melyen sok szerszámot kipróbáltak.

És persze szép pillanatok a szerkesztés közben, amikor az ember már kiröhögi a levegőt a tüdejéből, és elkékült fejjel, fuldokolva kunkorodik a széken. Ezek apránként jöttek, nem tudom elképzelni, milyen lehet ezt újdonságként, egyben meghallgatni olyanoknak, akiknek bejön az ilyen –kissé harsány- humor, vagy mi.

A jövő nemzedékének pedig segíthet megérteni a mai Magyarországot, amikor 9012-ben az utolsó lapát föld is belehuppan a talicskába a négyes metró építkezésén, és előkerül a mélyből egy winchester, rajta a fantasztikus híradóval, azonnal értelmet fog nyerni minden, melyről csak zavaros képe volt a jelen korunkkal kapcsolatban...

3. A második rész
A második részre körülbelül a fenti számok kétszerese vonatkozik. 2009 április és december közti hírekből készült, szintén apránként haladva. A hang összeállítása jóval gyorsabban ment a korábban megszerzett tapasztalatok miatt. Ezt az előnyt kicsit kompenzálta az újabb módszerekkel való kísérletezgetés, illetve a látvány –bizonyos szintű- életre keltése is.

4. A cizellált nyelvi megoldások és a „tartalom” - Vélemény
Ez a rész hosszú lesz, és egy ember véleményének tekintendő – akinek szerencsére nincs, és nem is volt köze a médiához vagy a politikához. Nyitott, értelmes emberek biztos találnak benne olyat, amivel egyetértenek, és nyilván olyat is, amivel nem.

A Híradó paródia és ez a blog a könnyed szórakozás mellett a hazai közélet szereplőit helyezi olyan szövegkörnyezetbe, amilyenbe valók.

A médiáról
A legtöbb kritikát a „köz”szolgálati kanálisok érdemlik, melyek szemét műsort szolgáltatnak, mindig az éppen hatalmon lévő kormány ülepét nyaldosva – mindezt az ország pénzéből, ráadásul pazarló módon.

MTV és a kereskedelmi tévék

Az MSZP-SZDSZ kormány alatt erősen balliberális volt az MTV, a dekoratív megjelenésű Baló György mellett a Pártkelte tatái minden jóérzésű emberben két csésze kávé hatását váltották ki reggelente.

Aztán a Fidesz-kormány közeledtével eltakarították ezeket, hogy legyen hely a sajátjaiknak. Halász Zsuzsa (KDNP) „meglepő” módon hirtelen alkalmassá vált arra, hogy neki műsora legyen a csahostévében.

Az arculaton is igazított az MTV, a magyaros motívumoktól nemzetibbé, a CBA szóvivő folyamatos és kizárólagos szerepeltetésétől pedig fideszesebbé vált.

A hírmondó és megmagyarázó műsorokba pedig –a tradíciót követve- ismét furcsa, torz arcok kerültek. Művészi teljesítmény, ahogy az emberek vállára újabb és újabb terheket rakó kormányintézkedéseket úgy tálalják a híradójukban, mintha a mindennapokat megkönnyítő sikerekről lenne szó. Elég csak belenézni, és olyan érzése támad az embernek, mintha egy másik országban élne, ahol minden szép és jó. Épeszű ember számára nem szavahihetőek.

A Pártkeltét is átnevezték, a kivénhedt szocik helyett fideszes médiaprostikat ültettek bele, így aztán (az egész MTV-vel együtt) továbbra is a hiteltelenség rothadó bűzét árasztja magából. Változni nem tudott, ahogy egy hosszú évekig használt kukát sem lehet úgy kimosni, hogy abban ételt lehessen tárolni. Ez a látszati átalakítás pontosan olyan volt, mint a rendszerváltásnak nevezett dolog anno, csak kicsiben.

Ha a reggeli műsorban fideszes vendég van, akkor megy a nyalakodás. Ha viszont jobbikos szerepel, akkor a régi bevált csúsztató-belemagyarázó módszert, vagy a mondanivalóba történő gyakori beleugatást alkalmazzák – ehhez értenek.

A kritikus, de korrekt eszmecserét várná el minden normális néző, ám a hazai médiában a hosszú évek alatt rögzült, generációkon átívelő súlyos jellemtelenség miatt nem alkalmasak ilyesmire.

A többi dolog is változatlan: legalja filmek és sorozatok, ósdi, kivénhedt „bohózatok”, valamint olcsó showműsorok és vetélkedők, utóbbiak a nézők és a benne szereplő játékosok szellemi kvalitásához igazított nehézségű kérdésekkel.

És jópofa volt az MTV-ben mutatott propagandafilm, hogy a fogorvosnál számlát kell kérni... a kedves néző iránt mutatott "tisztelet" jeleként egy olyan adón, melynek gazdálkodásáról két érdekes cikk szól, EZ és EZ.

A két cikk mellett több, kapcsolódó témájú írást találunk, érdemes átfutni ezeket is, így máris érthetővé válik, hogy a közmédiába beleöntött rengeteg adóforint miként válik szemétté, mire a képernyőig eljut.

A Fidesz-kormány jól tette, hogy szétkergette a csürhe egy részét. Már csak a maradékkal kéne ugyanezt tenni, mert alkalmatlan a;

Tájékoztatásra (hiteltelen, mindig a hatalmon lévő kormányt szolgálja ki)
Szórakoztatásra (pocsék filmek, műsorok)
Gazdálkodásra (rengeteg közpénzt pazarol, adó- és járuléktartozásokat halmoz fel, annak ellenére is, hogy tele van reklámmal)

Kereskedelmi TV-k esetében egészen más a helyzet, ugyanis azok nem az emberek pénzéből, hanem a magántőkéből működnek, és „meglepő” módon az MTV-hez képest töredéknyi pénzből sokkal nagyobb nézettséget érnek el.
A tartalmukat tekintve szokás őket kritizálni, de ha úgy vesszük, műsoraik a nézők elé tartott tükröknek felelnek meg. A műsorokat technikailag kifogástalanul elkészítik, ám a tartalmukért nem a TV a hibás: az a célközönség igénye.

„MR1” Kossuth rádió – A szar ereje

Az úgynevezett „köz”szolgálati rádió pedig egy rohamosan gyarapodó népesedő korcsoport vezetgetésének fontos eszköze, akik -ideális esetben- már kellően leépültek ahhoz, hogy kizárólag a Kossuth rádióból „tájékozódjanak”. Hiszen meghallgatják a szentmisét, de az Istent káromló kabarét is, azaz sertés módjára, válogatás és igények nélkül bármit felesznek a sárból, amit eléjük szórnak.

A színvonal még a köztévéhez képest is gyalázatos, a korábbi trottyos vartyogás helyett újabban inkább a használható tudással nem rendelkező büfészakos lányok monoton, fejhangú süketelése a műsor.

Az ország leghallgatottabb rádiójának mondogatják magukat. Ez –ha egyáltalán igaz- nem az ő sikerüknek, hanem inkább a társadalom rémisztő mentális állapotának keserű bizonyítéka.

A Petőfi rádió is „nagyon menő” lett, a közszolgálatisághoz viszonyítva egy igencsak szűk réteg, a belpesti liberálisok igényeit elégíti ki - bárgyú MR-ezések közepette.

A fentieket kérlelhetetlenül igazolja, hogy minden politikai átszervezés után az addig jajgató oldal hirtelen elhallgat, sőt elkezdi méltatni az addig utált tévét és rádiót. Az addig elégedett oldalnak pedig hirtelen pont mindenféle kritikája támad.

Politika és közélet
A politikai-média-közélet terén bármerre is nézünk, azt látjuk, hogy itt “véletlenül” mindenki valakinek a valakije. Ez a néhány ezer ember erősen beltenyésztett, gyakran a szó genetikai értelmében is; sok egyed esetében ez kancsalságban, beszédhibában, vagy épp a mellső végtagok csököttségében ölt testet. Az utánpótlást egymás közt nemzik, ők szintén “véletlenül” pont jó pozícióba kerülnek – és hatványozottan „szépek”.

Az ország teljes gazdaságát és agymosását pedig a fenti diaszpóra tartja a kezében.

MSZP: a fontos üzleti pozíciókban a mai napig igen magas a jelenlétük, így a közvéleménykutatások csak kis súllyal számítanak, mutassanak bármit is – hiszen egy ország irányítását nem a parlament végzi, hanem a gazdasági tényezők. Ők fütyülnek, a parlament ugrál nekik, és nem fordítva.

Szétlopták az országot, nyíltan és pofátlanul, és még ezzel együtt is három ciklust ki tudtak tölteni. Ezzel a néppel ezt meg lehetett csinálni.

Az MSZP-SZDSZ kormány nagymértékben felelős a BKV és a devizahitelek problémáiért, sok egyéb között. Nagyon hosszú listát lehetne írni a kártékonykodásukról, de ezek mára a tömegek észjárása szerint is (azaz lassan) köztudottá váltak.

Most alacsony a támogatottságuk, így próbálkoznak a DK-val, illetve civilnek álcázott szervezetekkel. Utóbbiak az „utcára viszik a politikát” és „csinálják a ribilliót”, pedig az embereket „haza is kell tudni vinni”. Állításuk szerint régebben sem tetszett nekik a rendszer, ehhez képest a rendezvényeiken háborítatlanul sétálgatnak szoci politikusok, akik még egy fintorgást sem kapnak – egy jól megérdemelt maflásról már nem is beszélve...

Napjainkban igyekeznek mindenből az „Orbán-kormány diktatúrájának” rémképét kihozni;

· Rendőrterrort rikoltva önként erőszakolják be magukat a rabszállítóba, pedig az ő idejükben valóban azonosító nélkül, nem engedélyezett eszközökkel verték a szimpla járókelőket is, melyhez meg kellett győzni a rendőröket: hergeléssel és üres szavakkal politikai fogyóeszközt csináltak belőlük.
A TV-székház hátsó bejárata szabad volt, és közel volt az erősítés is, amit mégis visszatartottak, hogy minél nagyobb legyen a cirkusz, ami eltereli a figyelmet az elkúrásról, és lehet mutogatni a „szélsőségesekre” – akik körül gyanús heccelőemberek is gyakran fel-feltűntek.
A rendőrség sok veszteséget szenvedett el aznap, és ezzel a tudattal már könnyen a kormány szolgálatába lehetett állítani őket, felhasználva a bennük létrehozott indulatokat.
Briliáns logika és olcsó megoldás volt, ugyanis ha pénzzel akartak volna ilyen lojális hadsereget Gyurcsányék, az igen drága lett volna…

· Médiaterrort is igyekeznek hangoztatni, mert a Klubrádió nem nyerte el a frekvenciát.
A ő idejükben pedig: a választások (2002) után kommandósok (!) kapták szét a Pannon rádiót pusztán azért, mert „más” volt, és erre a másságra nem volt bennük tolerancia.
Az igaz, hogy a közszolgálatinak hazudott kanálisok mindig az aktuális kormányt szolgálják ki, ezért is hiteltelenek minden épeszű ember számára. Így most a Fidesz cselédei, de korábban a szocik csicskái voltak – ekkor nem merült fel bennük a „sajtószabadság” nemes eszméje.

Akárhogy is, a szocialisták valamilyen formában újra meg fognak erősödni…

FIDESZ: ide tartozik a gyakorlatban nem is nagyon létező KDNP is.

Bonyolultabb népség, az MSZP-vel ellentétben nem lehet röviden összefoglalni.

Jellemző rájuk az összevisszaság, a tagjaik pedig egymásnak, önmaguknak, sőt az általuk képviselt elveknek is rendszeresen ellentmondanak!

Sokszor igaztalanul vádolják őket;

BKV- és devizahitel problémák: melyeket megörököltek a szociktól, ráadásul a BKV esetében sok, éppen most lejáró hitel is nehezíti a helyzetet. (Az persze más kérdés, hogy miként kezelik ezeket.)
Lázár János: kiforgatták a szavait, ő csak annyit mondott, hogy minden ember annyit ér, amennyit a számára elérhető lehetőségekből (azaz a saját körülményeiből) ki tud hozni. Ez egy teljesen korrekt és igazságos gondolat volt.
„Orbán Viktor náci”, hangzik balról: kivéve, amikor éppen „cigány” – ilyenkor elfelejtkezve persze a máskor fennhangon hirdetett antifasizmusról…
Antiszemitizmus: a holokauszt- és Wallenberg napok bevezetése mellett a Fidesz testvérpártja az izraeli Likud. A Fideszben több, a zsidó származását nyíltan vállaló politikus is van. És Rogán közbenjárására, állami pénzből létesült zsidó magániskola, vagy épült Dávid-csillagos, helikopter leszállóval (közvetlenül lakóházak mellett) ellátott szálloda az V. kerületben.
Továbbá a Fidesz politikusai rendszeresen prezentálják magukat kipában, különféle „kötelező” rendezvényeken.
Nemzeti radikalizmus: a Fidesz valóban sokszor tesz ilyen jellegű kijelentéseket, de tekintsünk vissza; ezek üres szövegek, melyekből soha semmi kézzel fogható nem lett!
Emellett már ’92-ben őszintén megmutatták magukat; teátrálisan kivonultak a parlamentből, amint a Trianon-emléknap szóba került.
A gyűléseikre még erdélyből is képesek sokan felutazni, jó lenne tudni a véleményüket erről… (ami nyilván „komcsi provokátorozás” lenne… :)

Ellenzékből kormánypárttá váltak, így célszerű ebben a bontásban elemezni őket;

2006-2010 időszak

A 2006-os választás: januárban még biztosan vezettek, áprilisra pedig elvesztették a választást. A kampány alatt a politikusaik és a házilapjaik is erőtlen, melléütős nyilatkozatokat tettek, azt a látszatot keltették, mint aki szándékosan hülyét csinál magából.

Lehetett volna sorolni a korrupciós ügyeket, és lobogtatni a grafikonokat az elmúlt 4 évről (melyben az önkormányzatok szintjén a Fidesz is benne volt, csak nem annyira szem előtt). De nem tették.

Az igen furcsa színjátékra a Gyurcsány-Orbán vita tette fel a koronát, ahol Orbán olyan puhány módon viselkedett, hogy az már több volt, mint gyanús!

A Fidesz 2006 tavaszán már rég tisztában volt az elkúrással, így számukra politikai öngyilkosság lett volna akkor átvenni az országot, hiszen az összes gazdasági probléma az ő kormányzásuk alatt derült volna ki.

Ezért inkább –a látszat kedvéért- bolondot csináltak a választóikból, hívták őket drukkolni egy előre eldöntött meccsre.

A választást szándékosan veszítették el.

Majd 2006 őszén kiborult a bili, ekkor tették fel az „előrehozott választás” című lemezt, mellyel évekig hülyítettek mindenkit, aki arra méltó volt. Emlékezzünk vissza, Orbán a tavaszi bénázásból őszre radikális üzemmódra váltott: "elkergetjük a kormányt" meg "tüntetünk, amíg a kormány el nem takarodik..." és "mondjon le".

Persze ez is átverés volt, hiszen ekkor ugyanúgy előnytelen lett volna átvenniük az országot, ez a műsor csak arra kellett, hogy hitelesnek látszódjanak.

Ezúttal az aktivistáikat alázták meg, akik a szabadidejükben gyűjtötték az aláírásokat, járták a házakat egy olyan célért, melyet a Fidesz nem is akart elérni. Sokakat megvertek a „csendestöbbség” tagjai, de ez nem számított.

És nem számított az sem, hogy sokan az ország másik feléből komoly anyagi áldozat árán utaztak a Fidesz-gyűlésekre, pedig se választást nyerni (tavasz), sem előrehozott választást (ősz) nem akartak a Viktorék.

2006. október 23.-ára pedig ismét hívták a jószándékú, ám naiv híveiket az utcára, pedig csak a hülye nem látta, hogy balhé lesz. De ők jöttek, mert a „felelősségteljes” Viktor hívta őket, hozták a nagymamit és a csecsemőt is. Kaptak hangzatos szónoklatot, majd kardlapot és könnygázt, de előrehozott választást persze nem.

Azaz: a testi épségük tudatosan fel lett áldozva politikai célokért!

Viktor a páncélozott autójával sietve elhagyta a helyszínt, a rendőrök által megvert és lecsukott fideszesek közül többnek a Jobbik adott jogi segítséget.

Később még időnként erőtlenül bemondták az „előrehozott választást”, illetve tét nélküli esetekben látványosan kivonultak. Máskor viszont bent maradtak, de nem szavaztak: a létszám miatt megmaradt a határozatképesség, így érvényes a szavazás, viszont kívülről úgy néz ki, mintha ellenállnának – ld.: Vagyontörvény elfogadása, mely ellen (szavakban) nagyon tiltakoztak.

2010-től…

Ha matematikailag nem is, de a törvény szerint megszerezték a 2/3-ot. Nem ígértek semmit, így nincs is mit számon kérni rajtuk.

Alább néhány részlet a „stabil 2/3-os kormányzásukról”, ami a korábbi szavaik szerint azért jó, mert a többi párt nem tud belezavarni a kormányzásba, azaz mindenről nyugodtan tudnak dönteni.

Kapkodás, átgondolatlanság, 180°-os fordulatok (pl. IMF-kölcsön, vagy épp a költségvetés teljes újratervezése az utolsó pillanatban)
Irracionális ötletek; pl. 10 napos autópálya matrica a korábbi 4 napos helyett, mondván, hogy az két hétvégére elég. A legtöbb ember ezt nem tudja kihasználni, tehát fölöslegesen fizet tíz napra.
( Ezzel a „logikával” lehetne kizárólag öt kilós kenyeret árulni, és akkor a 80%-át ki kellene dobni. Ez a pékipart lendítené fel, de nem akarok ötleteket adni, mert fogékonynak tűnnek az ilyesmire.)
Értelmetlen, pitiáner baromságok: pálinkafőzés, médiatörvény, alkotmány asztala, nemzeti együttműködési baromság kötelező kiaggatása
Szalai Annamária által laikus nyelvezettel megfogalmazott, hozzá nem értéssel felvázolt próbariadó.
Mindent rögeszmésen átneveznek; közterek, intézmények.
Rutinvizsga megszűntetése, pedig inkább a virágzó korrupciót, borítékolást kéne megszűntetni, máris kevesebb idióta és baleset lenne az utakon.
Vagy éppen a jól képzett fiatalokat sikertelenül marasztaló pancser kampányok - ettől még menni fognak egyre többen. Az undort keltő győzködés és kényszerítés helyett olyan körülményeket kellene teremteni, hogy maguktól is szívesen maradjanak.
Hoffmann félnótás ötletei, melyek a zömében selejtes tanárokkal, ráadásul a jelenlegi gazdasági helyzetben megvalósíthatatlanok. Inkább az ideggyengéket és a hézagos tudással rendelkezőket kéne kiszűrni a tanári pályáról, mert ezek a fő problémák. Utána pedig 5 évenként szigorú felülvizsgálat.
Amíg ez nincs megoldva, addig minden próbálkozás a szarból történő várépítés „sikeréhez” fog vezetni…
Képmutatás: folytatják azt a gyakorlatot, hogy a dohánytermékek árát apránként emelik, hiszen egy drasztikus emelés elriasztaná a vásárlókat. Az árusítást pedig állami kézbe veszik, mert jó üzlet, így érdemes rátenni a kezüket. Dobozonként ~430ft adó van rajta így is, ami nem tudni hova kerül.
Hazudnak, amikor az emberek egészségéről beszélnek, hiszen akkor vagy betiltanák, vagy a duplájára emelnék az árát – de itt (is) csak üzletről van szó.
Elvtelenség: az emberek életét nehezítő dolgokat, melyekre ellenzékben hangosan visítottak, most kormányon nem törlik el, pedig megtehetnék (pl. kamatadó).
Ellenzékben még „nagyarányú adócsökkentésről” hazudoztak, ehhez képest pontosan az ellenkezőjét csinálják.
Vagy amikor az előző kormány alatt valamelyik hitelminősítő intézet leminősítette az országot, akkor ezt előszeretettel hangoztatták.
Most viszont a Fidesz-kormány alatt történnek a leminősítések, így ilyenkor az a nevetséges megmagyarázás, hogy „ez nem Magyarországról szól”, illetve a hitelminősítőket jelentéktelennek nevezik.
Jellemtelenség: Kocsis Máté rendészeti megoldásokkal kívánta a hajléktalanok kérdését rendezni, majd a tiltakozást látva sunyi képmutatással elkezd „aggódni” a kiszolgáltatott helyzetű emberek megalázása miatt.
Álkereszténység: a Jobbik felvetette az abortusz állami támogatásának megvonását, melyre a Fidesz 87%-a, és a KDNP 76%-a NEMMEL szavazott – ezzel képviselve a „keresztény” értékrendjüket, közvetlenül járulva hozzá sok magzat megöléséhez.
Önteltség: esetenként hatalmas pofával hivatkoznak a 2/3-os felhatalmazásukra, ami már jócskán csökkent, és ez a tendencia folytatódni fog, amint az emberek megérzik az újabb intézkedéseik „élvezetes” hatásait.
Elmaradt elszámoltatás: a minden rossz okának tekintett Gyurcsány és bandája vígan röhög (hisz’ reálisan látja a helyzetét) és szervezi az új pártját. Gyurcsány mentelmi jogának felfüggesztését kérte az Ügyészség, a Fidesz ekkor 5 hónapig húzta az időt.
A sokat emlegetett rendőri túlkapások is elévültek a Fidesz időhúzása miatt (fél évet ültek a Balsai-jelentésen), így ők is megúszták.
A Biszku-félék nyugdíjának csökkentését szorgalmazó jobbikos javaslatot az MSZP-vel karöltve rendre leszavazzák, a felelősségre vonásuk már szóba sem kerül…
A rengeteg felgöngyölített korrupciós ügy (pl. BKV, főváros) elkövetőit a Bajnai-kormány dobta a börtönbe, és nem a Fidesz.
Van pénz: stadion (10 milliárd), MLSZ stadionbiztonsági rendszer (669 millió), Kossuth tér átépítése (2 milliárd), Parlament díszkivilágítása (500 millió), Médiatanács jutalmak (560 millió), közterek átnevezése.
Schmitt Pál értelmetlen létezése is 500 milliót emésztett fel 1,5 év alatt.
Amerikai helikopterek vásárlása (93,7 milliárd).
Kerényi festményei (20 millió).
Az Orbán-rokon Vitézy Dávid milliós fizetéssel üldögél a játékában, a kedvéért létrehozott BKK-ban, melyben szinte csak vezetők vannak magas fizetéssel és luxusautókkal.
A Fővárosi Önkormányzat vezetőinek 300 milliós decemberi jutalom, eközben a BKV csődközeli állapotban, a fővárosnak is anyagi gondjai vannak.
Hegedűs Zsuzsanna (a férje SZDSZ-es) évi 12 milliós fizetést kap, melyből „sok gyerek jóllakhatna”. A többi tanácsadóval, és a nép agymosását segítő csókos propagandacégekkel együtt 100 milliós nagyságrendű kiadás.
Orbán Viktor protokolltevékenysége 500 millió.
A TEK 10,8 milliárdba került idáig, és mivel valódi terrorcselekmények nem történnek, így inkább csak gyakorlatozással, Brad Pitt fegyvereinek lefoglalásával, illetve az adófizetőktől kapott luxusautók összetörésével múlatják az időt.
Az MTV által –az aktuális kormányok seggének nyaldosása nyomán- felhalmozott összes adó- és járuléktartozás elengedése.
Focikluboknak 20 milliárdnyi társaságiadó-jóváírás, ami az ország jelenlegi helyzetében szintén nagyon „fontos” dolog…
A kormány ténykedésének megmagyarázásra költendő pénz 2012-ben;
médiára 810 millió, konzultációkra 400 millió.
Nincs pénz: kilakoltatások (és az emiatti öngyilkosságok), iskolákban kikapcsolt fűtés és leállított ebédszállítás, 1-10 éves műtéti várólisták pénzhiány miatt, fiatal orvosok rendes fizetés helyett üres dumával való sikertelen marasztalása, fűtetlen lakásokban/utcán megfagyó emberek (2011 okt-nov: 45 ember).
Romhalmaz BKV és MÁV járművek.
Csődbe ment önkormányzatok sokasága.
Általános életszínvonal-csökkenés, folyamatosan és minden területen emelkedő árak és adók.

Csak a Kerényi-mázolmányok 20 milliójából az összes ember életét meg lehetett volna menteni, akik a kilakoltatás elől menekültek a halálba.

Az érdemi funkcióval nem rendelkező BKK-ra kidobott pénzből pedig javítani lehetne a biztonságosnak hazudott, valójában életveszélyes BKV buszokon és metrókon. A buszokból több ember kiesett már, a trolikon sokan kaptak áramütést, a metrók pedig rendszeresen füstölnek és kigyulladnak. Eljön a nap, és emberek fognak halálra égni a metróban.

Minden épelméjű nemzeti-keresztény polgár ilyenekre vágyik:

Hoffmann Rózsa (MSZMP tag)
Harrach Péter (MSZMP tag)
Schmitt Pál (MSZMP miniszterhelyettes, a ’90-es években pedig
az MSZP főpolgármester-jelöltje kívánt lenni)
Kerényi Imre (MSZMP alapszervezeti titkár,
később az MSZP-SZDSZ Demokratikus Chartájának résztvevője)
Matolcsy György (MSZMP tag, III/II-es együttműködő)
Martonyi János (MSZMP kormánytag, III/II-es együttműködő)
Stumpf István (MSZMP tag és a Hazafias Népfront alelnöke)
Járai Zsigmond (MSZMP kormánytag és III/II-es együttműködő)
Szita Károly (III/III-as együttműködő)
Pintér Sándor (MSZMP titkár)
Szűrös Mátyás (MSZMP KB tag)
Pozsgay Imre (MSZMP KB tag)
Mikola István (Hazafias Népfront tagja)
Fónagy János (MSZMP tag)
Varga Mihály (KISZ titkár)
Deutsch Tamás (KISZ titkár)
Kövér László (KISZ titkár és az MSZMP KB felügyelete alatt működő Társadalompolitikai Intézet munkatársa)
Turi-Kovács Béla (MSZMP tag)
Orbán Viktor (KISZ titkár, édesapja pedig MSZMP párttitkár)
Szalai Annamária (pornólap főszerkesztő)
Bayer Zsolt (Népszabadság)
Bencsik András (Népszabadság, Népszava, ráadásul a Pártrovat vezetője, ahová csak hithű kommunista kerülhetett Kádár idejében)
Lovas (Lichtner) István (közreműködött nemi erőszakban, melyért elítélték, betöréses lopásért ugyancsak elítélték. Radikális jobboldalinak mutatja magát, ehhez képest a ’80-as években a Menóra c. lap tudósítója volt. Igényelte az izraeli állampolgárságot, gyermeke Zsófia pedig a Lauder Javne tanulója volt.)
Széles Gábor (A „rendszerváltás” előtt tévékkel üzletelt, felhasználva a kiváló KGB-s kapcsolatait. Majd ipari miniszter akart lenni az Antall-kormányban, majd a Horn-kormányban. Előbbi a KGB-s kapcsolatai, utóbbi a ’98-as választások eredményei miatt hiúsult meg. Végül „értelemszerűen” kikötött a Fidesz firkászai között.)
Csintalan Sándor (MSZP-s képviselő. Az első Orbán-kormány idején rendszeresen jelen volt a Korda-villában az ország legbefolyásosabb baloldali politikusaival és üzletembereivel tartott összejöveteleken, melyek célja Orbán Viktor megbuktatása volt. Pár év múlva viszont már jelentős tulajdoni hányadot és műsoridőt szerzett a HírTV-ben.)
Csurka István (III/III-as ügynök.
2006-ban még a „liberális Fidesz” ellenzéke kívánt lenni, és a Jobbikkal szövetségben indult a választásokon.
2010-ben viszont már pontosan az ellenkezője; a „Fideszre kell szavazni” és „a Jobbikot a komcsik/zsidók pénzelik” – azt persze nem tette hozzá, hogy szinte az összes régi MIÉP-es most a Jobbik tagja… )
Pataky Attila (újabban a Fidesz felé irányozza a nyelvcsapásait, míg korábban az SZDSZ-t, ’98-ban pedig az MSZP-t szolgálta ki – eljátszva az évtizedek alatt már a hányingerig ismételgetett, az „elit” rétegeket célzó zenéit…)

Illik a képbe, hogy a „hiteles” Bayer-Bencsik-Széles trió Fidesz melletti szimpátiatüntetést szervezett, melyen igen sok ember meg is jelent. Transzparenseiknek az volt az üzenete, hogy nem kell behódolni az EU-nak, „nemzeti szuverenitás” és „gazdasági szabadságharc”.

Orbán megköszönte nekik a támogatást, majd a demonstráció üzenetének, és korábbi önmagának is totálisan ellentmondva a legtöbb kérdésben engedett az EU akaratának. Azaz sokadszorra is bolondot csinált az érte kiálló megalázott százezrekből, akik képtelenek követni a napok alatt lezajló 180°-os fordulatait.

Mindezek világos tények, melyekre korrekt, logikus cáfolatot sehol sem láttunk. Az igaz, hogy az országot rossz állapotban vették át, de mindezek függetlenek az „elmúlt 8 év”-től.

Az okos fideszes szomorúan, de józan belátással veszi tudomásul a fentieket, míg a hülye fideszes hisztisen dobbant egyet a lábával és hazugságnak nyilvánítja… netán életképtelen megmagyarázásokkal próbálja cáfolni, mert korlátolt ahhoz, hogy szembenézzen vele… de ez a felsoroltakon mit sem változtat.

(a névsorhoz felhasznált források: fidesz.hu, Magyar Nemzet, Heti Válasz, kuruc.info, tasnadipeter.com)

SZDSZ: annak idején rendszerváltó pártként jöttek létre, ehhez képest igen hamar megtalálták az "ellenségüket", mint koalíciós partnert.

A liberalizmus (a szó szerinti értelmezésben) talán az egyetlen életképes társadalmi irányelv, hiszen sokféle ember létezik, akiknek meg kell férniük egymás mellett békében. Ezt ők viszont úgy képviselték, hogy ők maguk meghatározták a “jó” dolgokat, és mindenki más pedig szélsőséges. Tehát szabadságot hirdettek, ám diktatúrát csináltak. Az ország kifosztásában, jelképeinek rendszeres gyalázásában, valamint a korrupcióban is jeleskedtek. Mindezek már soknak bizonyultak egy olyan agymosott, önköpködésre jól idomítható országnak, mint Magyarország.

MDF: itt sincs már miről beszélni... nézzük, mi volt:
a. '90-ben kormányalakítás (privatizáció, és a régi, amúgy "gonosz" rendszer felelőseinek békénhagyása)
b. koalíció a Fidesszel
c. függetlent játszás (Dávid Ibolya kiejtése szerint: "kakkasviaddal")
d. hozzádörgölték magukat az MSZP-hez (megfigyelhető, hogy a Fidesz szócsövei ekkor csak negatívan nyilatkoztak róluk, az MSZP-sek pedig pozitívan)
e. (mint ennyi): bárki előtt nyitva a kapu, jelöltek a szélrózsa minden irányából, az SZDSZ-szel összekapaszkodva sodródnak a történelem szemétdombjára... Balról még próbálták kicsit élesztgetni őket, ám a beöntővizet már minduntalan kivetette magából az MDF élettelen teste...

Most új néven működnek (papíron), hiszen 1% feletti választási eredmény esetén jár az állami támogatás, így ezeket a vércseppeket még kiszívják az országból…

De ne is a pártokat nézzük, hanem tekintsünk vissza az elmúlt két évtizedre;

-Mikor volt olyan, hogy csökkentek volna az árak és az adók?

-Volt –e olyan, amikor az ország nem pont egy „nehéz időszakban” volt?

-Érezték –e az emberek akár egyszer is, hogy könnyebb helyzetbe kerültek?

-Mikor volt, amikor ne azt mondták volna, hogy majd jobb lesz? Eljött ez a „majd”?

-Minden év végén azt mondják, hogy elmúlt év a „stabilizálás éve” volt, a most következő év pedig a „felemelkedés éve” lesz. Aztán legközelebb ugyanezt mondják, azaz mindig az elmúlt évet utólag átminősítik.

A fenti pártok már többszörösen is „bizonyítottak”, megmutatták, hogy mire képesek.
Aki még mindig hisz bennük, az megérdemli őket, a ténykedésük eredményeivel együtt!

Az újaknak viszont még nem volt lehetősége, így még nem biztos, hogy ők is rosszak (de lehet);

JOBBIK: a politikai élet legérdekesebb pontja. Annyi biztos, hogy minden irányból két kézzel dobálják rájuk a szemetet a politikusok és a cselédsajtójuk. Konkrét, tényszerű dolgot nem nagyon tudnak felhozni ellenük, ezért kínjukban vagy elhallgatják őket, vagy üres marhaságokat mondanak rájuk (fasiszta, náci, stb.).

Ez viszont pont a megítélésüket javítja, hiszen ha a fenti, hiteltelenné vált pártoknak nem tetszik a Jobbik, akkor sokan éppen emiatt szavaznak rájuk.

Korábban a Fidesz is ilyen gerinctelen támadásokat szenvedett el, melyet akkor jogosan sérelmezett, most pedig ők is ugyanezt csinálják a Jobbikkal.

Valóban volt pár beégésük, melyekre azonnal rárepült a média, és addig dagasztotta, amíg csak lehetett. Ilyen a pornós gárdista és képviselő, és a melegekkel pózoló korábbi szóvivőjük. Emellett Morvai Krisztina a Baló felesége volt, illetve néhány szirszar ügy a vidéki tagjaik körül.

Viszont az összes többi párt az ilyen dolgok sokszorosát felmutatta már, ráadásul nem ezek kerültek az országnak 1000 milliárd forintokba.

És megint a Fidesz:

A Fidesz minden olyan Jobbikos felvetést gondolkodás nélkül, az MSZP-vel közösen leszavaz, melyekkel a legtöbb fideszes választópolgár egyetértene.
(pl. komcsik nyugdíja, abortusz állami támogatása, ingatlanspekulánsok védelme, vagy az államnak átadott önkormányzati vagyon privatizálhatóságának közös Fidesz-MSZP megszavazása)
Ezzel ellentétben a Jobbik minden olyan fideszes indítványt támogatott, mellyel egyetértett
(pl. devizahitelesek helyzetének enyhítése).
Számos jobbikos ötletet egyszerűen lenyúltak és sajátjukként tálaltak
(pl. uzsora)
A Biszku-félék magas nyugdíját a Jobbik csökkenteni szerette volna. A Fidesz ezt (is) az MSZP-vel együtt többször leszavazta. Később sajátjaként tálalta, és akkor érdekes módon már megszavazta. (Az LMP viszont igennel szavazott, tehát őket biztos a „nácik” pénzelik. J )
Az amúgy teljesen korrekt jobbikos kritikákra nem válaszolnak érdemben, hanem helyette hangzatos, ám üres mellébeszéléssel leugatják; a jobbikosok hangulatáról süketelnek, a politikájukat showbiznisznek nevezik – ezeket bármire rá lehet mondani, a hasznos tartalma nulla. Egy egyenes ember nem így válaszol, hiszen képes érdemben is válaszolni ha kérdezik, így nincs szüksége a sunyiskodásra.
(pl. amikor számon kérték rajtuk, hogy Orbán székely autonómiát ígért Románia EU-tagságáért cserébe, és ezt sem tartotta be.)
A Jobbik szorgalmazta az államadósság újratárgyalását az IMF-fel, hiszen ezt számos ország már megtette sikerrel, így ők anyagi előnyökhöz jutottak. A Fidesz ezt is leugatta, és sunyi csúsztatással a mai napig azt mondja, hogy a Jobbik szerint „nem kell visszafizetni” az államadósságot. Azaz szándékosan kiforgatják a szavaikat.
A tények: az államadósság 1745 milliárddal nőtt (!) az elmúlt másfél évben, mialatt a kormány 2000 milliárdnyi magánnyugdíj vagyont élt fel.
A magyar államadósság jelenleg 21000 milliárd forint, tehát „valóban” nincs értelme újratárgyalni…
„Természetesen” a Jobbikot komcsi/zsidó üzleti körök pénzelik. Ugyanakkor elég a fenti listára tekinteni, illetve emlékezni a Hollán Ernő utcai cirkuszra, amit egy fideszes szervezett meg úgy, hogy azt egy SZDSZ-es is megirigyelné.
Vona Gábor is „természetesen” ilyen-olyan kötődésű, bár amikor a Polgári Körökben elkezdett a politikával foglalkozni, akkor még nem volt az… most viszont már igen! J
A gárdák és polgárőrségek ellehetetlenítésén szintén az MSZP-vel karöltve ügyködik a Fidesz ahelyett, hogy a közbiztonsági okokat szűntetné meg.

Nem az a baj, hogy a Jobbikot támadják, hiszen bőven vannak irreális ötleteik (ahogy az összes többi pártnak is), hanem az, hogy ezt ilyen sunyi patkány módon teszik.

Az unintelligens és/vagy jellemtelen rétegeket ez meggyőzi, hiszen a közélet is rájuk épít napjainkban, méghozzá sikerrel.
Az értelmesebbekre viszont csak konkrétumokkal lehetne hatni (ami eddig nem történt meg), ráadásul az ilyen alávaló módszerek visszatetszést keltenek bennük, mert van igazságérzetük.

Ami a Jobbik körül viszont megkérdőjelezhető, az a túlzott „magyarkodás” értelme. Mert miből áll a haza? A földterületből és a rajta élő emberekből. A földterület eladva, ipar és mezőgazdaság döglött, a gazdasági helyzet siralmas. De még nagyobb baj, hogy az emberek mindent bevesznek, elbutulva tespednek a TV előtt, vagy egymást marják.

Így aztán, aki bármi keveset is elért az életben, az már nem tekinti magát a magyar társadalom részének, hiszen ez sértő lenne a számára. Helyette külföldre költözik, ahol sikert ér el, és élvezi a jóval alacsonyabb adókat és a tudás, a szorgalom emberi-anyagi megbecsülését.
És –teljes joggal- köpni fog az egészre, amit hátrahagyott…

LMP: Az elején ökörségeket beszéltek (bringatároló a parlamenthez), viszont idővel értelmesebb megnyilvánulásaik is voltak Sok kérdésben tudtak emberi jóérzést felmutatva, politikai sémáktól mentes döntést hozni.

Az viszont gyanús, hogy miként kerültek be 7%-kal a parlamentbe röviddel a megalakulásuk után.

A 2010-es választások első fordulójának estéjén más furcsaság is volt: „technikai okokból” nem lehetett megismerni a részeredményeket, hanem csak a végeredményt. Ez nem csak a választási rendszert, hanem az ország vezetésének a (maradék) hitelét is alapjaiban rengeti meg.

Ehhez képest –a szokásos módon- ez az ügy is feledésbe merült, soha többé egy szó nem esett róla – sem az okokról, sem a felelősökről.

Ha az elmúlt húsz év grafikonjait továbbhúzzuk, akkor a jövőt is láthatjuk: a politikusok mindig azt fogják mondani, hogy majd jobb lesz – de ez a „majd” nem fog eljönni.

Mindenért egyre többet kell fizetni, ezen sosem fognak enyhíteni.

Fenn fogják tartani a társadalmi feszültségeket, hiszen ha az emberek összefognának, akkor nem lehetne felülről kezelni őket. Jobb, ha az energiáikat egymáson vezetik le, mintsem a fellázadásra használnák.

A Híradó Paródia boszorkánykonyhájában ismeretlen, és a leprával azonos módon kezelt fogalom a bármibe is vetett hit és az akárhová való tartozás is, így legalább a szándék megvan a függetlenségre (máshol még ez sincs). A második részben ez sajnos kevésbé sikerült, sok hír nyárról való, akkor meg szünetelnek a parlamenti színielőadások.

Összegezve elmondható, hogy természetesen nem az egyes álhírek lényegesek, hanem úgy összességében az egészet kell nézni, a hangulatát… A sok dolog, ami zúdul az ember képébe, most kissé megérett állapotában, a fenti videókon keresztül bugyogott vissza...

http://www.youtube.com/watch?v=0rHpGjkVZjA http://www.youtube.com/watch?v=6Nj2gslv08s http://www.youtube.com/watch?v=yxqx-EdW1h8

Híradó paródia

Törlés

Híradó paródia 2. rész

Híradó előzetes és Fókusz paródia

Mónika Show Paródia

Tudnivalók a híradóról és a kommentekről